kategóriák

ingatlanszótár google  

Építménymagasság

AZ ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG vagy homlokzatmagasság számításánál sok minden figyelembe veendő, de a lényeg: a csatlakozó terepszint, illetve a tető és a homlokzati fal síkja közötti homlokzatfelületek és a homlokzat alaprajzi hosszának hányadosa, gyakorlatilag a fenti magasságok súlyozott átlaga. Nem számít bele két oromfal felülete, viszont hozzáadandó a 45 foknál meredekebb tetők egy része is, és a pincegarázs ajtajának felülete is. Gyakori értéke a 4,5 m, ami földszintes háznál még lehetővé teszi a tetőtér beépítését, de ha a pincének is szeretnénk ablakot adni, akkor már ki kell találni valamit...

Megoldás lehet az ablak nélküli pincefal-szakaszokon a terepszint megemelése, illetve a szokásosnál vékonyabb szerkezetű födémek készítése. Ez utóbbi sem elhanyagolható: 10 cm vastagság-csökkenés 10 cm-es sávval nagyobb hasznos alapterületet jelenhet a tetőtérben, ami kiad pár négyzetmétert. Az építménymagasság az egész épületre vonatkozik, a homlokzat magassága az adott homlokzatra vonatkozóan, szintén a fenti módon számítódik. Tapasztalható olykor egy kis bizonytalanság a hatóságok részéről, hogy melyik mennyiségre is értik a maximális értéket. Ha csak lehet, ragaszkodjunk az építménymagassághoz, mert pl. lejtős terep esetén az egyik homlokzat magasságát az átlagban ellensúlyozza az alacsonyabb oldalé, így esetleg az egész épület magassága megfelelhet, míg egyes homlokzatoké nem.

Fekete-Móró András
okl. építészmérnök



(Forrás: http://www.mds-epitesziroda.hu)