kategóriák

ingatlanszótár google  

Építményadó

(Forrás: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, 11-16.§)

A települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete – önkormányzat - rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Ilyen például az építményadó.

Adót kell fizetni az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

Az adót annak kell fizeti, vagyis az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Mentes az adó alól a szükséglakás, a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület, feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Az adókötelezettség keletkezése: a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napja. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adó alapja - az önkormányzat döntésétől függően - az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke.