kategóriák

ingatlanszótár google  

Tulajdoni lap

Tulajdoni lap:
(Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 19.§)

Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.

A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell.
A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni.
Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. Az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként – lásd albetét fogalmát - is vezethető.

A tulajdoni lap részei:
(Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról rendelkező 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 1-4.§)

A tulajdoni lap három részből áll.

A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait tartalmazza:

a) a település nevét, ahol az ingatlan fekszik,
b) az ingatlan helyrajzi számát, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és területnagyságát,
c) belterületen - és amennyiben rendelkezésre áll - külterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) nevét és a házszámot,
d) a művelési ágat és a művelés alól kivett terület elnevezését, alrészlet jelét,
e) a minőségi osztályt, kataszteri tisztajövedelmet,
f) az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),
g) utalást az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra,
h) az ingatlan jogi jellegét (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek, helyi vagy országos jelentőségű védett terület, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület, tanya stb.),
i) földminősítési mintatér megjelölését,
j) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatot.

A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve annak jogosultjait, és az ingatlanra, valamint a jogosultakra vonatkozó tényeket tartalmazza:

a) a tulajdonjogot, valamint a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezés tényét,
b) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését,
c) a vagyonkezelői jogot.

A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:

a) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és használat jogát,
b) lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot,
c) telki szolgalmi jogot,
d) állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá vezetékjogot, vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jogot,
e) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jogot,
f) tartási és életjáradéki jogot,
g) jelzálogjogot (önálló zálogjogot) és végrehajtási jogot.

A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:

a) a III. részben bejegyzett jogosult kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezésének tényét,
b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárást, végelszámolást,
c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékéről történő törlésének tényét,
d) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást,
e) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét, valamint egyéb építésügyi korlátozást,
f) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét,
g) a körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés és a megyei földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét,
h) a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényét,
i) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat,
j) perek és büntetőeljárás megindítását,
k) az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének tényét,
l) a zárlatot, zár alá vételt, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést,
m) tulajdonjog fenntartással történt eladást,
n) a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítását,
o) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, a ranghellyel való rendelkezés jogáról való lemondást, valamint jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítását,
p) ranghely megváltoztatását,
q) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének tényét,
r) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét,
s) az épület létesítésének vagy lebontásának a tényét,
t) olyan egyéb jogot vagy tényt, amelynek bejegyzését törvény elrendeli.


Bejegyzések, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok:
(Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16.§)

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,
b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
d) haszonélvezeti jog és használat joga,
e) telki szolgalmi jog,
f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
h) tartási és életjáradéki jog,
i) jelzálogjog (önálló zálogjog),
j) végrehajtási jog.


Feljegyzések, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények:
(Inytv. 17.§)

Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása,
f) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,
g) az ingatlan jogi jellege,
h) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
i) épület létesítése vagy lebontása,
j) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
l) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
m) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
n) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,
o) az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,
p) árverés, nyilvános pályázat kitűzése,
q) a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,
r) tulajdonjog fenntartással történt eladás,
s) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,
t) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
u) ranghely megváltoztatása.

Albetét, vagy társasházi különlap:
(Inytv. Vhr. 52-55.§)

Az albetétesítés alatt azt az ingatlan-nyilvántartási eljárást értjük, amikor a társasház kialakításra kerül. Társasház létrehozható már korábban megépült, vagy felépítendő építményen. Mindkettő esetén az alábbiak szerint történik a társasház bejegyzése:

A társasház áll törzslapból és különlapokból (albetétekből, melyek önálló helyrajzi számot kapnak.)

A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a földrészlettel együtt tartják nyilván. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt tartják nyilván és utalnak a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is.

A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

A társasház törzslap I. részén fel vannak tüntetve a földrészletre vonatkozó adatok, valamint utalást tartalmaz a közös tulajdonban álló épületrészekre.
A társasház törzslap II. részére fel van jegyezve a társasház tulajdon létesítése, a társasház közösség neve és utalást tartalmaz arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a társasház különlapok tartalmazzák.
A társasház törzslap III. része az egész társasház tulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket tartalmazza, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot.

Amennyiben a társasházat még fel nem épült, vagyis felépítendő épületre akarják létrehozni, fel kell jegyeztetni a beépítetlen terület tulajdoni lapjára a társasház alapítás tényét. Az ezt követő lépés az épület feltüntetése a tulajdoni lap I. részén, majd jön az albetétesítés.

A társasház különlap I. részén szerepel a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi száma, megnevezése, címe (emelet, ajtószám) és alapterülete, továbbá utalás arra, hogy a társasház törzslapon nyilvántartott ingatlanból mennyi eszmei hányad tartozik hozzá.
A társasház különlap II. és III. részeit a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint vezetik. (lásd: Tulajdoni lap részei)

Alrészlet:
(Inytv. Vhr. 51.§)

A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább

- szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, fásított terület és halastó művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél a 400 m2,
-  az erdő művelési ágnál 1500 m2.

Tulajdoni lap típusok:(Inytv. 4.§) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet.  

A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok adhatók ki:

Teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
Szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
Részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.

Ingyenes betekintésre csak az illetékes földhivatalnál van lehetőség.